Fedezze fel a skizofrénia vizsgálatokat

1. Mi a skizofrénia?

A skizofrénia pszichotikus zavar, ami gyakran eseményekben jelentkezik. Általában hallucinációkban és téveszmékben nyilvánul meg. Ez a társadalmi életben, a munkában és az öngondoskodásban is korlátozhatja.

2. Melyek a skizofrénia tipikus tünetei?

Az akut fázisban a skizofrénia tipikus jelei a pszichózis, a téveszmék és a hallucinációk. A krónikus fázisban a szenvedők fokozott negatív tüneteket mutatnak:

Azakut fázisokat pszichózis (valóságvesztés), hallucinációk (pl. hangok hallása), téveszmék (pl. üldözési téveszmék), dezorganizált beszéd vagy viselkedési rendellenességek jellemzik. Ezeket pozitív tüneteknek nevezzük, és egészséges embereknél nem fordulnak elő.

A krónikus fázisban a negatív tünetek dominálnak. Ezek közé tartoznak a csökkent motiváltság, az érzelemhiány, a koncentráció hiánya és a mindennapi tevékenységek elhanyagolása.

A tünetek hirtelen vagy fokozatosan jelentkezhetnek. A skizofrénia tünetei olyan súlyosak lehetnek, hogy döntően befolyásolják a beteg életét, mindennapjait és társadalmi környezetét. Így általában problémák merülnek fel a munkahelyén és a kapcsolataiban, valamint általában a mindennapi életben való boldogulásban.

Skizofrénia diagnosztizálása

A skizofrénia diagnózisa a tüneteken alapul. A betegek és a hozzátartozók intenzív kikérdezését orvosi vizsgálatok kísérik. Ha a pszichózis egyéb okait kizárhatóak, a beteg skizofréniában szenved. Az agy betegségei, például az epilepszia vagy az agydaganat akut fázisban a skizofréniához hasonló pszichotikus tüneteket okozhat. Azt is ki kell zárni, hogy a téveszméket olyan kábítószerek váltják-e ki, mint a kokain vagy az LSD. A skizofréniát meg kell különböztetni más mentális betegségektől, mint például a bipolaritástól, autizmustól vagy a személyiségzavaroktól. A negatív tünetek közé tartozik a motiválatlanság, kedvetlenség stb., amelyek erősen emlékeztetnek a depresszióra - tehát ezeket is ki kell zárni.

3. Milyen formái vannak a skizofréniának?

A skizofrénia tünetei a betegség formájától függően változnak.

Paranoid skizofrénia: A skizofrénia klasszikus formája hallucinációkban és téveszmékben nyilvánul meg. A negatív tünetek, mint például a kedvetlenség vagy a beszéd megváltozása alig fordulnak elő ebben a formában.

Hebefrén skizofrénia: Ez a forma gyakran serdülőket érint, és viselkedésbeli változások, csökkent érzelmi reakciók vagy hangulatzavarok jellemzik.

Katatón skizofrénia: Ebben a formában a fizikai rendellenességek vannak előtérben. A test órákra mozdulatlanná válása, valamint az arc céltalan mozgása vagy eltorzulása jellemzi. Ez a forma 15 éves kortól a fiatalokat is érinti.

Maradandó skizofrénia: Ez a hosszabb ideje fennálló skizofrénia krónikus tüneteit jelenti. A betegség hosszú távú személyiségváltozáshoz vezetett. Jellemző a hajtóerő hiánya, az érzelmek csökkenése és a társadalmi elszigeteltség is.

Skizofrénia spektrum és egyéb pszichotikus zavarok.

A teljes skizofrénia mellett más pszichotikus zavarok is előfordulhatnak:

• téveszmés zavar
• rövid pszichotikus zavar
• skizofreniform zavar
• skizoaffektív zavar
• anyag vagy kábítószer okozta pszichotikus rendellenesség

4. Melyek a skizofrénia lehetséges okai?

A skizofrénia oka egyelőre tisztázatlan. Az eddigi kutatások azonban kimutatták, hogy az agyban bekövetkező változások, valamint biokémiai tényezők is szerepet játszanak a kialakulásában. A genetikai hajlam is szerepet játszhat.

5. A skizofrénia jelenlegi kezelési lehetőségei

A skizofrénia kezelése általában gyógyszeres és pszichoterápiás intézkedéseken, valamint szociálpedagógiai támogatáson alapul.

6. A skizofrénia kutatásának jelenlegi állása

Az elmúlt években a klinikai kutatások hozzájárultak a skizofrénia kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek hatékonyabbak és kevesebb mellékhatással járnak. Többek között ezért is fordul elő ma már ritkábban az úgynevezett kataton skizofrénia, amelyben a kórkép elsősorban pszichomotoros zavarokból áll. Összességében az úgynevezett pozitív tünetek, azaz az akut fázisban jelentkező téveszmék és hallucinációk ma már a betegek többségénél gyógyszeresen kezelhetők.

A skizofrén betegek kezelésének egyik nehézsége a tünetek összetettsége. A kutatók ezért új megközelítéseket keresnek a betegséggel járó különböző tünetek kezelésére. A BI 424809 nevű új molekula például reményt ad a skizofrénia kognitív zavarainak hatékonyabb kezelésére. Az anyag gátolja a glicin, egy olyan aminosav újrafelvételét, amely gátló neurotranszmitterként működik az agyban. Egy nemzetközi vizsgálatban az anyag ígéretes eredményeket ért el, és javította a vizsgálati alanyok kognitív teljesítményét.

A skizofrénia okainak kutatása is nagy előrelépést hozott. A berlini Charité kórház egyik kutatócsoportja például számos olyan gént tudott azonosítani, amelyek felelősek a skizofrénia kialakulásáért. Ennek érdekében több százezer skizofréniában szenvedő és nem szenvedő ember DNS-ét hasonlították össze. Összesen 120 specifikus gént lehetett kapcsolatba hozni a betegséggel. Bizonyos neuronokat a genetikai kockázat hordozójaként is azonosítani lehetett. Az eredmények új terápiás megközelítések alapjául szolgálnak majd.

7. Klinikai vizsgálatok a skizofréniáról - gyakran ismételt kérdések

Milyen tanulmányok vannak a skizofréniáról?

A jelenlegi klinikai vizsgálatok során azt kutatják, hogy mely gyógyszerek és terápiás megközelítések működnek a legjobban a skizofréniában szenvedőknél, miközben a lehető legkevesebb mellékhatást okozzák.

A skizofrénia úgynevezett negatív tüneteinek kezelése számos jelenlegi tanulmány középpontjában áll. Ezek a tünetek gyakran a krónikus fázisban jelentkeznek, és kedvetlenség, érzelemhiány, kimerültség és koncentrációs nehézség jellemzi őket. Az érintettek gyakran nehezen tudják elvégezni mindennapi tevékenységeiket, és kivonulnak társadalmi környezetükből. Ez gyakran nagyfokú szenvedéssel jár. A jelenlegi tanulmányok között szerepel az olyan gyógyszerek kutatása, amelyekkel jobban lehet kezelni ezeket a tüneteket.

A PREMISS és a cTBS tanulmányok az agyi neuronok transzkraniális mágneses stimulációjának (TMS) hatékonyságát vizsgálják. A kezelési módszert a krónikus hallucinációk, valamint a negatív tünetek ellen alkalmazzák a két vizsgálat keretében, és tesztelik a hatékonyságát.

A skizofrénia nagyon különbözőképpen alakulhat a különböző betegeknél. A skizofrén epizódok váltakozhatnak a mentális egészség időszakával. Egyes betegeknél a betegség lefolyása progresszív. Minden eset egyedi. A klinikai vizsgálatokban ezért azt is vizsgálják, a skizofrénia lefolyásának súlyosbodását. A CDP (Clinical Deep Phenotyping - Klinikai mélyfenotípus-meghatározás) tanulmány például a skizofréniás betegek látható jellemzőit (fenotípusait) vizsgálja a betegség mechanizmusainak megértése érdekében. A hosszú távú cél az, hogy a kezelés jobban igazodjon az egyes betegek igényeihez.