Minden a depresszó terápia területéről

1. Mi a depresszió?

A depresszió korunk egyik leggyakoribb pszichés vagy mentális betegsége. A Szövetségi Egészségügyi Minisztérium meghatározása szerint depresszióról beszélünk, "ha a szomorú érzések és a negatív gondolatok meghatározzák az ember egész életét". A depressziót vagy depressziós epizódot a lehangolt hangulat, a kedvetlenség és az érdeklődés jelentős csökkenése vagy a tevékenységek iránti öröm hiánya jellemzi. A depresszió e jeleit gyakran más jellemzők is kísérik, és az érintettek számára jelentős fájdalmat okoznak. Depressziós epizódról akkor beszélünk, ha a tünetek legalább két hétig fennállnak.

Mennyire gyakori a depresszió?

Becslések szerint a Német Szövetségi Egészségügyi Minisztérium szerint 100 emberből 16-20-at érint életében legalább egyszer a depresszió vagy a krónikus depressziós hangulat. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban diagnosztizálták a depressziót. Ez részben annak köszönhető, hogy a betegség nagyobb figyelmet kapott a lakosság körében, de a diagnosztikai kritériumok javulásának is. Sok embernek már most is segíthetnek a terápia vagy a depresszió egyéb kezelési formái, de még mindig van kielégítetlen orvosi igény.

Töltse ki a depressziós tanulmányi kérdőívünket, hogy megtudja, van-e az Ön számára megfelelő kutatás az Ön területén.

Ki szenvedhet depresszióban?

A depresszió első jelentkezése bármely életkorban bekövetkezhet. Valószínűsége jelentősen megnő a serdülőkorban, és 20 és 30 éves kor között tetőzik. A 18 és 29 év közötti fiatalabbaknál háromszor gyakrabban fordul elő a klinikai kórkép, mint a 60 év felettieknél. Az első epizód azonban még idősebb korban sem ritka. Összességében a nők gyakrabban szenvednek depresszióban, mint a férfiak.

Ki lesz depressziós?

A depresszió első jelentkezése bármely életkorban bekövetkezhet. Valószínűsége jelentősen megnő a serdülőkorban, és 20 és 30 éves kor között tetőzik. A 18 és 29 év közötti fiatalabbaknál háromszor gyakrabban fordul elő a klinikai kórkép, mint a 60 év felettieknél. Az első epizód azonban még idősebb korban sem ritka. Összességében a nők gyakrabban szenvednek depresszióban, mint a férfiak.

2. Mik a depresszió tipikus tünetei?

A depresszió jellemzői vagy tünetei nem feltétlenül egyértelműek, ezért ezeket az egészségügyi szakembereknek kell tisztázniuk. A leggyakoribb tünetek a következők:

• depresszív hangulat a nap nagy részében, szinte minden nap, hosszú időn keresztül (két hétnél hosszabb ideig)
• jelentősen csökkent az érdeklődés vagy az élvezet minden vagy majdnem minden tevékenység iránt
• jelentős fogyás fogyókúra nélkül, súlygyarapodás vagy az étvágy megváltozása
• álmatlanság vagy túl sok alvás
• fizikai nyugtalanság vagy lelassulás
• fáradtság és energiaveszteség
• értéktelenség érzése vagy erős bűntudat
• korlátozott gondolkodási és koncentrációs képesség vagy nehézségek a döntéshozatalban
• visszatérő halálgondolatok, öngyilkossági gondolatok vagy öngyilkossági kísérletek

A depresszió tehát testi és lelki tüneteket egyaránt okozhat. Az érintettek gyakran egyre inkább visszahúzódnak. Ennek eredményeképpen a környezetükben élők talán keveset vesznek észre a változásokból és a lelki szenvedésből. De még ha a rokonok és barátok támogatást is nyújtanak, az érintettek gyakran elutasítják azt, és nem, vagy csak későn kérnek orvosi segítséget.

Amikor saját életüket olyan stresszesnek találják, hogy öngyilkossági gondolatok merülnek fel, különösen sürgős orvosi kezelésre van szükség.

3. Milyen formái vannak a depressziónak?

A depressziónak sokféle formája van. Egyesek kevésbé súlyosak, mások nagyon súlyosak, de mindegyik korlátozza az érintetteket. Orvos vagy terápiás szakember fogja meghatározni, hogy a depresszió melyik típusáról van szó. A depresszió leggyakoribb formái a következők:

4. Melyek a depresszió lehetséges okai?

A depresszió lehetséges okainak spektruma ugyanolyan széles, mint a különböző kórképek. Nem lehet biztosan megmondani, hogy pontosan mi váltja ki a depressziót. Valószínű, hogy minden esetben több tényező is összejátszik - ezek lehetnek belső vagy külső tényezők:

• pszichológiai körülmények, például stressz, gyász, magány, túlzott igények,
• traumatikus élmények, például családon belüli erőszak vagy bántalmazás,

de olyan fizikai követelmények is, mint például:

• genetikai hajlam,
• bizonyos neurotranszmitterek egyensúlyának felborulása vagy hiánya az agyban, illetve
• hormonális hatások.

A depresszió kialakulását magyarázó különböző modellek ezeket a tényezőket vizsgálják, és az okokat vagy egyre inkább a genetikai, vagy a pszichoszociális szférában keresik.

5. A depresszió jelenlegi kezelési lehetőségei

A depresszió sok esetben pszichoterápiával vagy gyógyszeresen kezelhető. A kezelés célja az érintettek hangulatának és motivációjának javítása, valamint az olyan panaszok enyhítése, mint az alvászavarok és az étvágytalanság.

A depresszió gyógyszeres kezelése például segíthet pozitívan befolyásolni a neurotranszmitterek egyensúlyát az agyban. A depresszió azonban néha gyógyszeres kezelés nélkül is gyógyítható: A pszichoterápiás kezeléshez - amelyet általában depresszióterápiának neveznek - különböző megközelítések állnak rendelkezésre, amelyeket Németországban az egészségbiztosítás fedez. Ezek közé tartozik a kognitív viselkedésterápia, a pszichodinamikus megközelítések és a rendszerszemléletű terápia.

Egyéb kezelési lehetőségek

A depresszió kezelésének egyéb módszerei közé tartozik az elektrokonvulzív terápia, az éber terápia, az ismétlődő mágneses stimuláció, az önsegítés és a testmozgás.

Az olyan módszereket, mint az interperszonális terápia, a családterápia, a Gestalt-terápia és a művészetterápia Németországban nem fedezi az egészségbiztosítás, de gyakran alkalmazzák őket fekvőbeteg-ellátásban.

Mekkora az esélye a depresszióból való felépülésnek?

A depresszió lefolyása igen változatos. Egyes betegek életük során csak egyszer élnek át többé-kevésbé rövid depressziós epizódot. Másoknál az epizódok éveken keresztül ismétlődnek, és megint mások hosszú időn keresztül tartósan szenvednek a depressziótól.

Nem lehet nagyon pontos kijelentéseket tenni a depresszióból való felépülés esélyeiről, akár krónikus, akár nem krónikus a depresszió. A betegség ritkán szűnik meg magától, de a depresszió leküzdhető. A következetes kezelés sok emberen segíthet. Ezért fontos, hogy minél előbb terápiás és orvosi segítséget kérjünk.

6. A depresszióval kapcsolatos kutatások jelenlegi állása

A gyógyszerekre és terápiás megközelítésekre összpontosító klinikai kutatások mellett (lásd a következő szakaszt: Klinikai tanulmányok a depresszióról), a tudomány fókuszában az utóbbi években egyre inkább a depresszió genetikai okainak kutatása áll. Amint arról a Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) egy 2018-as cikk a depresszióról, beszámol egy nemzetközi kutatócsoport 30 új gént fedezett fel, amelyek hozzájárulnak a depresszió kialakulásához. Ennek alapján új terápiákat és gyógyszereket lehet kifejleszteni a depresszió ellen.

7. A depresszióval kapcsolatos klinikai kutatások - gyakran ismételt kérdések

A klinikai kutatások előmozdítják az adott terápiás terület - és így az érintettek - vizsgálatát. A depresszióval kapcsolatos klinikai kutatások például továbbfejlesztették a betegség diagnosztikai kritériumait. Ennek eredményeképpen a depresszió ma már gyakrabban és korábban felismerhető és kezelhető.

A depresszió kezelésére különböző gyógyszerek és terápiák állnak rendelkezésre, de nem minden ezekben szenvedőnél vezetnek pozitív eredményre. A jelenlegi klinikai vizsgálatok azt vizsgálják, hogy mely gyógyszerek és terápiás megközelítések működnek a legjobban a betegeknél. A depresszióval kapcsolatos klinikai kutatásokban való részvétellel Ön is részesülhet a legújabb kutatási eredményekből és fejleményekből.